.jpg)
A Foltversek második fordulójára a fenti "mű" születettet. Szerettem ezt a verset , nem volt gondom, hogy mit készitek, a kivitelezéssel volt egy kis problémám,mert először a másik oldalra vezető alagutat akartam megvarrni, végén a fénnyel,de az alagut nem sikerült ahogy akartam, igy maradt fennt a halál utáni fény, és lennt a sötétség. A vers:
Két karodban
Két karodban ringatózom
csöndesen.
Két karomban ringatózol
csöndesen.
Két karodban gyermek vagyok
hallgatag.
Két karomban gyermek vagy te
hallgatlak.
Két karodban átölelsz te
ha félek.
Két karommal átölellek
s nem félek.
Két karodban nem ijeszt majd
a halál nagy
csöndje sem.
Két karodban a halálon,
mint egy álmon
átesem
A versből az utolsó két sor amit ábrázolni akartam, igy sikerült.