Elet Salt Lake Citybe

Mikor megerkeztem ekkora ho esett, a heten mar lennt elolvadt

Masodik hete vagyok, itt Salt Lake Citybe, szinte hihetetlen , hogy repul az ido. Dani mar egy hetes, es nagyon szepen erosodik, jol eszik, most mar tobbet alszik mint sir. Mindig vagytam unokara, de azt nem gondoltam korabban, hogy milyen boldogsag nagyinak lenni. Egyenlore, csak nezegetem , nem szolok bele a dolgok meneteben, Lillusomnak meg kell tanulnia minden babaval kapcsolatos dolgot. Egyenlore ellatom a haztartast fozok, mosok kutyat setaltatok, a kertben dolgozgatok. A mami csak magaval es a picivel foglalkozik. Egy hetig a vejem is itthon volt amit tudott segitett, nagyon segitokesz, szerintem jo apa es jo ferj is. Harom napig voltak a korhazba, vegig ott volt veluk ott is aludt, a szulesnel is segedkezett. Nagyon szep ez a varos, tiszta, kulturalt, gyonyoru a kornyek.Havas magas hegyek korbe, es viragzo fak bokrok, jo levego.A hetvegen itt SLC-ben egy nagyszabasu Quilt fesztival lesz, vejem hozta a prospektust, meg a hirt, es felajanlotta, hogy levisz jegyet is vesz, szoval csutortokon egesz nap ott leszek, nagyon varom, mert ilyen nagy kulfoldi rendezvenyen meg nem voltam.Szeretnek egy par kepet is feltenni, de meg ez nem nagyon megy errol a geprol.

Isten hozott Daniel!

Tudatom mindenkivel aki olvassa a blogom, hogy 2010 aprilis 26-an reggel 8.35 kor megerkezett kisunokam Daniel, egeszseges gyonyoru kisbaba. Sulya 4 kg hossza 56 cm, baba mama, jol van, semmi problema nem volt, rendkivul gyors konnyu szules volt. Remelem tovabbiakban is igy lesz.

Danikám álltakertje

Elkészült születendő unokám szobájába ez a falikép, nem én terveztem, "hozott anyagból" varrtam.Nem volt kis munka, de még soha nem varrtam ekkora élvezettel, és örömmel, mint ezt a munkát. Nagyon várom a picit, és ezzel most egy kis időre bezárom a blogot, majd nyár végén "nyitok" ujra. Sajnos messzire kell utaznom, hogy dajkálhassak.

Anyagfalás eredménye

Miután beszálltam Gina játékába, komolyan leltároztam, hogy melyik kupac az ami a legrégebbi és a legtöbb helyet foglalja. A fenti bársonykupac lett az első "felfalni való". Különféle és többszinű bársony ami semmire nem jó igy ahogy van, ezért befestettem.

Első menetben a szineseket kék procionnal,második menetben colombusszal a fehéreket, az eredmény szép barna és zöld szinű lett. A colombuszos festésből bordó anyagot kaptam.

A bordóból három táska készült, és maradt még két neszeszerre való, a barnákból és a zöldekből szintén neszeszer lett. A maradék apró darabokat felvágtam és majd később ATC kártyához felhasználom. Szóval az anyagfalás első menete nálam igy sikerült. Sajna csak később nyár végén tudom folytatni, de nem hagyom abba.

Anyagfaló játék Ginánál

Nem szoktam játékban résztvenni, különböző okok miatt, de most Gina olyat talált ki, amihez csatlakozom, mert szuper. Maradék, tetszik, de minek, és miért gyüjtögettem mindezeket, melyik foltvarró nem ismeri? Nekem is van ilyen nem kevés, én is ugy érzem, ha száz évet élnék sem tudnám felhasználni. Gina erre talált??? megoldást????

www.foltgina.blogspot.com

Jelentkeztem, bár egyenlőre csak rövid ideig tudok résztvevője lenni, ugyanis nemsokára nagyanyai teendőim miatt átutazom a föld másik felére, de ha visszajövök mindenképp nagyon érdekel. Azért addig is meglátjuk.

A játék ugy szól, hogy kitenni a linket, az anyagmennyiségről fotót, mennyiséget, na ez nekem nem megy mert tonnányi a fel nem használt anyagom, szövet, bársony, karton, festett meg még ki tudja? Egy kis mennyiséget lefotóztam fennt látható. Izgalommal várom a folytatást.

Második foltvers

A második foltvers: Majakovszkij: Iván Kozirev uj lakásba költözik.

A fenti képet alkottam e témában, a verset itt nem teszem közzé, mert nagyon hosszú, a lényege, aki nem ismeri, hogy Iván a vasöntő uj szövetkezeti lakást kap, és számára a legszebb a legjobb amiért még a szocializmusban is érdemes élni, az a FÜRDŐSZOBA! Tulajdonképpen az igazság szerintem is az, hogy a fűrdőszoba nagyon fontos eleme az életünknek, akinek azelőtt/mint nekem gyerekkorban/ nem volt annak szinte maga a csoda, a mai ember mai fiatal talán elképzelni sem tudja milyen csak egy lavórban mosdani. A képemen megpróbáltam a fürdés boldogságát megvarrni. Nem volt könnyű vers, de a következő Pablo Neruda Himnusz az élethez, az sem lesz piskóta, és a határidő itt van egy hét múlva.

Crazy takaró

Nagyon régen irtam, de sokat dolgoztam az elmúlt hónapokban. Több munkát befejeztem, köztük ezt a crazy takarót, ami csupa maradék csipke, és egyéb selyemfecni felhasználásával készült. A többi munka fotózása majd következik